| Téma: Magyar identitás |
|
| Békáscity |
|
Luca napi szokások – Wikipédia
hu.wikipedia.org/wiki/Luca_napi_szokások Cached
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 A fociban is elfogadhatatlan a magyar beszéd?
Forrás: prosport.ro
Legyőzte a bajnoki címvédő bukaresti Steaua-t a marosvásárhelyi ASA.
Costel Gâlcă a Steaua edzője elsősorban a játékvezetést hibáztatta, másrészt szerinte elfogadhatatlan, hogy egy magyar nemzetiségű játékos, az ASA-s Sepsi László magyarul beszéljen a szintén magyar nemzetiségű Nagy Miklós partjelzővel.
... http://erdely.ma/sport.php?id=175161&cim=a_fociban_is_elfogadhatatlan_a_magya ... |
|
| Rendes Kis |
|
Értékes levéltári magyar iratok a nagyváradi szeméttelepen – VIDEÓ
Több mint száz éves, pecsétekkel, és aláírásokkal ellátott zömében magyar anyakönyvi, városrendezési, és más hivatalos dokumentumokra bukkantak a nagyváradi szeméttelepen. Az iratokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségének adták át.
Egyelőre tisztázatlan, hogy a több mint 100 évre visszanyúló, több magyar települést is érintő iratok, miként kerültek a szeméttelepre.
Az egyházi, néptanácsi, bírósági, és más eredeti pecsétekkel ellátott hivatalos iratok a nagyváradi szeméttelep válogatócsarnokából menekültek meg a feldolgozástól. Az iratok, amelyek korrajzi, egyházi, és kultúrtörténeti szemszögből egyaránt érdekesek, az 1800-as évektől az 1982-as évekig terjedő időszakból származnak, és egyrészt személyi jellegű, de közérdekű információkat is tartalmaznak.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=170061&cim=ertekes_leveltari_magyar_iratok_a_n ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Az osztrákok azért olyan boldogak, mert nem érik föl ésszel, hogy milyen vacak ez az élet ! |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Nagyváradon magyarul tanulnak a románok – VIDEÓ
Egyre több román tanul magyarul Nagyváradon. Egyesek román-magyar határ menti közös programokban vesznek részt, mások munkahelyükön dolgoznak együtt magyarokkal, de akadnak olyanok is, akik magánéleti, családi okok miatt döntöttek úgy, hogy megtanulnak magyarul.
Cartis Diana ebben a szépségszalonban dolgozik, ahol valamennyi munkatársa és az ügyfelek többsége is magyar.
Azért tanulok magyarul, mert sok magyar kollégám van és szeretnék beszélni velük és a vendégeimmel – nyilatkozta Cartis Diana nagyváradi manikűrös.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=167678&cim=nagyvaradon_magyarul_tanulnak_a_rom ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Művészeti intézmény helyett népfőiskola
Ferencz Csaba felvétele
Egy hónapon belül elveszítik tanári státusukat a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola pedagógusai, szakértőkké és oktatókká minősítenék át őket, ez néhányuk esetében jelentős fizetéscsökkentéssel jár. Az intézmény életében nem ez az egyetlen változtatás, az iskola ősztől felnőttképzőként is működik, a jelenlegi kínálat mellett nem művészeti szakokat is indítanak.
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=167059&cim=muveszeti_intezmeny_helyett_nepfoi ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
61 magyar érettségiző Temes megyében
A román nyelv és irodalom szóbeli vizsgákkal elkezdődtek az érettségi vizsgák Temes megye középiskoláiban, ahol összesen 4936 diák vesz részt a megmérettetésen. Aura Danielescu főtanfelügyelő szerint a közel 5000 érettségiző közül 861-en az előző években fejezték be a középiskolát.
A Bartók Béla Elméleti Líceum 45 végzőse közül 40 diák iratkozott be az érettségi vizsgára, az előző évfolyamok végzősei közül pedig 12-en érettségiznek idén. A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai líceum magyar tagozatának 11 végzőse közül 9 diák vesz részt az érettségi vizsgákon.
A román szóbeli vizsgán, a Ion Mincu Műszaki Kollégium egyik diákjának megszólalt a mobiltelefonja, ráadásul a megyei érettségi bizottság képviselőjének jelenlétében. A szabályzat értelmében a diákot kizárták a vizsgáról, és a következő két alkalommal sem vehet részt az érettségi vizsgákon.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=166525&cim=61_magyar_erettsegizo_temes_megyeben |
|
| Rendes Kis |
|
Az erdélyi és azon túli magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta Csíki Sándor nyárádszeredai tornatanár földi pályafutása befejezésének szomorú hírét. A maga egyszerűségében, ám lényegretörésében Székelyföld egyik leghitelesebb és legnemesebb képviselője volt.
Négy gyermek, hat könyv, számtalan újságcikk, gazdag közösségi ténykedés és megüresedett tanári katedra, népnevelői pulpitus maradt utána. Nagycsaládos szervező tevékenysége, kisebbségi sorsunkért érzett felelőssége és küzdelme, értelmiségi igazmondása, népéért aggódó féltő szeretete kisugárzott a környezetére. Igaz ember volt, igazat szólt. Egészségében és betegségében méltósággal viselte a sorsát. Példát mutatott mindazok számára, akik ezt igényelték.
Fiatalon eltávozott közülünk. Bizonyára sokat emésztette magát a világ, az ország és a magyarság/székelység gondjai, ellentmondásos helyzete, erkölcsi válsága miatt. Aki zsigereiben hordozza a Trianon-szindrómát, ráadásul a kisebbségi sors, az akár többszörösen hátrányosan megkülönböztetett lét frusztrációival küzd, és lépten-nyomon a lelkiismerete szavára hallgat, az felvállalja a korai megbetegedés/elhalálozás kockázatát is. Maga vallotta „Keserves, székely Trianon” című írásai egyikében : „Édesanyám őseink tiszta szavaival élte le saját, küzdelemmel teleszórt Trianonját. Boldog családanyaként”.
Csíki Sándor boldog családapaként, hittel és reménnyel, a Jóisten kegyelméből a Szentlélek kitöltetésének napján távozott el közülünk. Amilyen mértékben mellőzte a földi, emberi hatalmat, olyan módon vált kiváltságossá az égi birodalomban.
Lármafái, értelmiségi üzenetei örökérvényűek a hátramaradottak számára. Megmaradásunk lényegére tapintanak. Tanuljunk Csíki Sándor intelmeiből: Azé lesz a nemzet, aki többet nemzett! Tartsatok kicsi gyermeket! Engedjétek hozzám jönni a sokgyermekeseket! Vándor, térj haza!
Ábrám Zoltán
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=166472&cim=a_szentlelek_kitoltetett |
|
| keresztkem |
|
Közeli ismerősöm, aki 3 hónapot töltött az "utóbbi időben" New Yorkban, meséli.
"Április közepén egy este vedéglátóimmal egy manhattan-i német vendéglőben vacsoráztam--meghívásukra. Kellemesen telt az este,vendéglátóim--ottani magyarok--körében, akikkel olasz boros "poharazgatás" közben sokmindenre "szót kerítettünk": az ápr. 6-i itthoni választásokra, az ő ottani életükre, a családtagokra-gyerekekre is ráterelődött a "beszélgetés fonala", kultúrára, sportra, focira stb...stb...szóval majd' mindenre, ami magyarokat érdekel(-het.Észre sem vettük és már éjfél után 1/2 1 táján járt az idő "kereke", mire elbúcsúztunk a barátságos és európaias étteremtől--kissé "beborozottan" derűs hangulatban lépve ki a szeles-hűvösödő tavaszi éjszakába', az ilyenkor azért ott is gyérülő forgalmú, de azért valamelyes(-en) mégiscsak megritkult embertömegű new york-i éjbe': sok-sok idegenbeszédű ember, kinaiak, feketék, kissé imbolygó járású 2 méter magas szőke skandinávok közé, s persze "helyiek" közé. S egyszercsak mit hallanak füleim? Magyar hangos ének--kissé spicces ének dallamai és szavai a Manhattan-ben éjjeli 1.kor hogyasszongya: "Amig éélek ééén! AMIG ÉÉLEK ÉÉN! Á-Á-ÁÉÉ-Á(!) CSAK A DIÓSGYŐR! Á-Á-ÁÉÉ-Á CSAK A DIÓSGYŐR! CSAK A DISGYŐŐR!" New Yorkban, Manhattaan-ben, 2014.áprilisában a nagy amerikai éjszakában félig artikulátlan "berúgottsággal" magyarul énekelve-ordítva.Érdekes és megdöbbentő! NEM?
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
 Duna-napokat tart az Torockón a Duna Televízió
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Duna-napokat tart pénteken és szombaton az erdélyi Torockón (Rimetea) a Duna Televízió, amely kulturális központ avatására készül a településen.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek pénteken elmondta, az intézmény tavaly megvásárolt egy műemlék épületet a település központjában, felújítása a végéhez közeledik. A Duna-háznak elkeresztelt épületben olyan kulturális központot kívánnak létrehozni, amely a Torockó környéki kis magyar sziget lakóinak és a nagyobb térségnek szervez programokat.
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=166211&cim=duna_napokat_tart_az_torockon_a_dun ... |
|
| Békáscity |
|
Leghosszabb századunk Leghosszabb századunk a kiegyezés után kezdődött. És tele volt reménnyel. Ugyanis a vesztett szabadságharc és a kegyetlen megtorlások utáni reménytelenséggel leszámolva csodát tett a nemzet. A kiegyezés után szárnyaló gazdaság, erős pénz, felépülő világváros, folyamatos gyarapodás és európai egyenrangúság jelezte a magyarság erejét. S ebben az erőben benne volt a nemzetiségek asszimilációja és a magyar zsidóság emancipációja is. Ennek vetett véget az első világháború. Immár százéves történelmi hazugság az első világháború kitörését a Monarchia és a németek nyakába varrni. A győztesek hazugsága. A tények: a trónörökös, Ferenc Ferdinánd politikai credója az volt, hogy a szlávságot beemelje a Monarchia államalkotó nemzetei közé, és a dualizmust átalakítsa „trializmussá”. E lépéssel pedig hosszú időre – talán máig? – biztosította volna a Monarchia jövőjét. Éppen ezt nem akarta a Nyugat, elsősorban a brit világbirodalom. Ők és a franciák nem akartak egy erős nagyhatalmat Európa közepén. Ezért kerítettek hamar egy Gavrilo Principet, ezért. Hogy ki kelljen törnie a háborúnak. A háború véget vetett leghosszabb századunk induló reményeinek. A háború végén ott várt miránk az eufemisztikusan proletárdiktatúrának nevezett patkánylázadás és Trianon. A Tanácsköztársaság legiszonyatosabb következménye, hogy a magyar nép lelkében vet véget például a zsidó emancipáció lehetőségének. A nép ugyanis az egészből azt érzékelte leginkább, hogy bőrkabátba bújt zsidó keretlegények érkeznek a faluba, és felkötik a papjukat, bírójukat és módos gazdáikat. A nép pedig úgy általában nem mérlegel, cizellál, a nép átél és megél, és érzelemmel éli meg históriáját. Ott kezdődött az az érzelem, ami a vészkorszak részvétlenségéhez vezetett. Nehogy véletlenül azt gondoljuk, hogy a történelemben nincsenek ok-okozati összefüggések. És bizony Bartha Miklós Kazárföldön című művét nem betiltani kellene, hanem kötelezővé tenni, és megbeszélni a középiskolások okos gyülekezeteiben. Hogy vége legyen megátkozott kibeszéletlenségeinknek, amelyekből észrevétlenül szivárog a méreg leghosszabb századunk kezdete óta. S ott várt ránk a háború végén Trianon. A Nyugat legocsmányabb, legaljasabb műve. A trianoni békediktátumban pedig nem is az a legocsmányabb és legaljasabb, ahogyan minden emberséget és igazságot félretéve elbánt a magyarsággal, hanem az, hogy cinikusan és tudatosan előkészítette a második világégést. Igen, teljesen felesleges Horthy nyakába varrni Magyarország belépését a második világháborúba. Ugyanis Magyarországnak nem volt semmi más lehetősége. De facto sem – s ami sokkal fontosabb: érzelmileg sem. De a második világháború előtt Magyarország még egyszer csodát tett. Kitörve az első világháború iszonyatos veszteségei, a patkánylázadás sokkja és Trianon elviselhetetlensége okozta reménytelenségből, másodszor is sikerült rendbe tenni az országot. Újabb gazdasági csoda jött, erős pénzzel, fellendüléssel, az egész Európában egyedülálló és csodált klebelsbergi oktatási reformmal, bethleni konszolidációval, vagyis mindazzal, amit a későbbi „győztesek” újfent a bűneink közé soroltak. És igen: leghosszabb századunk második csodáját végigkísérte a revizionizmus gondolata és hite. Szögezzük le hát végre: az lett volna megdöbbentő, szomorú és megmagyarázhatatlan, ha nem kíséri végig. A második világháború végül véget vetett minden reménynek. S az utána következő diktatúra, majd ’56 vérbe fojtása, végül a kádári „konszolidáció” örökké és mozdíthatatlanná tette a hazugságokat. Leghosszabb századunk utolsó harmada elvette a nemzet önbecsülését, és a „kussolj!”, a „kaparj kurta” mentalitást adta cserébe. Így talált bennünket a rendszerváltás, leghosszabb századunk vége. Vagyis csak azt hittük, hogy vége. Mert elmúlt huszonöt évünkben is velünk maradt. De megszabadulhatunk tőle végre. Ha őseink Trianon után csodát tudtak tenni, mi miért ne tehetnénk? Pontosan ez a hit teszi fontossá és értelmezhetővé június 4. emlékezetét. A hit, hogy a huszadik század meghaladható, a hazugságok lebonthatók, a határon túli magyarság helyzete igenis rendezhető, és a nemzet ismét egyként gondolhat önmagára. Hogy a helyére parancsolható végre az ostoba, önsorsrontó hőzöngés és a megátalkodott, undorító önfeladás is. S hogy a „győztesek” és az utódállamok megbocsátják végre nekünk, hogy szétszedték és elvették tőlünk az országunkat. Mi ugyan nem tartunk igényt erre a megbocsátásra, de ha ők képesek lesznek végre túljutni rossz lelkiismeretükön, akkor elkezdődhet végre a határon túli magyarok igazságtétele. Amit úgy hívnak: autonómia. Ezt ugyanis még a trianoni békediktátum idején ígérték meg. És mi nem felejtünk. Bayer Zsolt, 2014. június 4. Nagyar Hírlap. Wékata.Netkép.
Weinecker Katalin
Leghosszabb századunk
Leghosszabb századunk a kiegyezés után kezdődött. És tele volt reménnyel. Ugyanis a vesztett szabadságharc és a kegyetlen megtorlások utáni reménytelenséggel leszámolva csodát tett a nemzet. A kiegyezés után szárnyaló gazdaság, erős pénz, felépülő világváros, folyamatos gyarapodás és európai egyenrangúság jelezte a magyarság erejét. S ebben az erőben benne volt a nemzetiségek asszimilációja és a magyar zsidóság emancipációja is.
Ennek vetett véget az első világháború. Immár százéves történelmi hazugság az első világháború kitörését a Monarchia és a németek nyakába varrni. A győztesek hazugsága. A tények: a trónörökös, Ferenc Ferdinánd politikai credója az volt, hogy a szlávságot beemelje a Monarchia államalkotó nemzetei közé, és a dualizmust átalakítsa „trializmussá”. E lépéssel pedig hosszú időre – talán máig? – biztosította volna a Monarchia jövőjét. Éppen ezt nem akarta a Nyugat, elsősorban a brit világbirodalom. Ők és a franciák nem akartak egy erős nagyhatalmat Európa közepén. Ezért kerítettek hamar egy Gavrilo Principet, ezért. Hogy ki kelljen törnie a háborúnak.
A háború véget vetett leghosszabb századunk induló reményeinek.
A háború végén ott várt miránk az eufemisztikusan proletárdiktatúrának nevezett patkánylázadás és Trianon. A Tanácsköztársaság legiszonyatosabb következménye, hogy a magyar nép lelkében vet véget például a zsidó emancipáció lehetőségének. A nép ugyanis az egészből azt érzékelte leginkább, hogy bőrkabátba bújt zsidó keretlegények érkeznek a faluba, és felkötik a papjukat, bírójukat és módos gazdáikat. A nép pedig úgy általában nem mérlegel, cizellál, a nép átél és megél, és érzelemmel éli meg históriáját. Ott kezdődött az az érzelem, ami a vészkorszak részvétlenségéhez vezetett. Nehogy véletlenül azt gondoljuk, hogy a történelemben nincsenek ok-okozati összefüggések. És bizony Bartha Miklós Kazárföldön című művét nem betiltani kellene, hanem kötelezővé tenni, és megbeszélni a középiskolások okos gyülekezeteiben. Hogy vége legyen megátkozott kibeszéletlenségeinknek, amelyekből észrevétlenül szivárog a méreg leghosszabb századunk kezdete óta.
S ott várt ránk a háború végén Trianon. A Nyugat legocsmányabb, legaljasabb műve. A trianoni békediktátumban pedig nem is az a legocsmányabb és legaljasabb, ahogyan minden emberséget és igazságot félretéve elbánt a magyarsággal, hanem az, hogy cinikusan és tudatosan előkészítette a második világégést. Igen, teljesen felesleges Horthy nyakába varrni Magyarország belépését a második világháborúba. Ugyanis Magyarországnak nem volt semmi más lehetősége. De facto sem – s ami sokkal fontosabb: érzelmileg sem.
De a második világháború előtt Magyarország még egyszer csodát tett. Kitörve az első világháború iszonyatos veszteségei, a patkánylázadás sokkja és Trianon elviselhetetlensége okozta reménytelenségből, másodszor is sikerült rendbe tenni az országot. Újabb gazdasági csoda jött, erős pénzzel, fellendüléssel, az egész Európában egyedülálló és csodált klebelsbergi oktatási reformmal, bethleni konszolidációval, vagyis mindazzal, amit a későbbi „győztesek” újfent a bűneink közé soroltak. És igen: leghosszabb századunk második csodáját végigkísérte a revizionizmus gondolata és hite. Szögezzük le hát végre: az lett volna megdöbbentő, szomorú és megmagyarázhatatlan, ha nem kíséri végig.
A második világháború végül véget vetett minden reménynek. S az utána következő diktatúra, majd ’56 vérbe fojtása, végül a kádári „konszolidáció” örökké és mozdíthatatlanná tette a hazugságokat. Leghosszabb századunk utolsó harmada elvette a nemzet önbecsülését, és a „kussolj!”, a „kaparj kurta” mentalitást adta cserébe.
Így talált bennünket a rendszerváltás, leghosszabb századunk vége. Vagyis csak azt hittük, hogy vége. Mert elmúlt huszonöt évünkben is velünk maradt. De megszabadulhatunk tőle végre. Ha őseink Trianon után csodát tudtak tenni, mi miért ne tehetnénk? Pontosan ez a hit teszi fontossá és értelmezhetővé június 4. emlékezetét. A hit, hogy a huszadik század meghaladható, a hazugságok lebonthatók, a határon túli magyarság helyzete igenis rendezhető, és a nemzet ismét egyként gondolhat önmagára. Hogy a helyére parancsolható végre az ostoba, önsorsrontó hőzöngés és a megátalkodott, undorító önfeladás is. S hogy a „győztesek” és az utódállamok megbocsátják végre nekünk, hogy szétszedték és elvették tőlünk az országunkat. Mi ugyan nem tartunk igényt erre a megbocsátásra, de ha ők képesek lesznek végre túljutni rossz lelkiismeretükön, akkor elkezdődhet végre a határon túli magyarok igazságtétele. Amit úgy hívnak: autonómia.
Ezt ugyanis még a trianoni békediktátum idején ígérték meg. És mi nem felejtünk.
Bayer Zsolt, 2014. június 4. Nagyar Hírlap. |
|
| Rendes Kis |
|
 Tükörben a végeken
... Temesváron Szász Enikő egyszemélyes „intézményként” a szinte egymaga által előteremtett szerény forrásokból immár 19. alkalommal szervezte meg a Bánsági Magyar Napokat. A rendezvénysorozat nézőszáma idén meghaladta a háromezret: hatalmas eredmény ez Temesváron, ahol az összlakosság mindössze 5 százaléka magyar.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=165866&cim=tukorben_a_vegeken |
|
| Békáscity |
|
Amit Jókai írt, talán ma nem egészen úgy van, és mégis: úgy gondolom, hogy az "anyaország" még mindig mintának vehetné.
"Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely.
Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép.
Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol, okos, vállakozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.
Földét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet. És minő földmívelés volt az! A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei. És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél. " |
|
| keresztkem |
|
"..Kulka a buzizó Kerényi miatt írt Orbánnak
Kéri, határolódjon el a homofób Kerényitől."
Kulka művész úr--akit őszintén tisztelek-- TÉVEDÉSBEN VAN Kerényi Imre megnyilatkozásával összefüggésben.Kerényi Imre rendező, és miniszterelnöki tanácsadó ugyanis NEM HOMOFÓB(!!!), ergo: Dr.Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak egyszerűen NINCS MITŐL ELHATÁROLÓDNIA! Az persze lehet, hogy Kulka művész úr Kerényit "homofóbnak" gondolja-vélelmezi: ÁM MINDEBBEN TÉVED!
Ugyanis Kerényi úr egyszerűen másképp képzeli el az ország színművészetének fejlődését, mint Kulka művész úr.A MŰVÉSZI SZABADSÁG JEGYÉBEN ÉS SZELLEMÉBEN--Kerényinek-- ERRE JOGA ÉS LEHETŐSÉGE VAN--úgy gondoljuk--és ezt leginkább annak-azoknak kellene tudniok, akik önmagukat liberális szellemiségű művésznek tartják.Ilyen Kulka János Kossuth díjas színművész is.
Mellesleg: Kerényi Imre rendező úr szinművészet fejlesztő koncepcióját az ország szinházkedvelő-színművészetet értő és azt finanszírozó polgárainak ELSÖPRŐ TÖBBSÉGE--döntően nagyobbik része(!)-- nemcsak elfogadja de helyesli is.
k.k. |
|
| negyven rabló |
|
Ááá, kedves Pali baba! Nem járok olyan gyakran ide, hogy tudjam ki is vagy, de ez utóbbi hozzászólásod idézeten kívüli részének elolvasása után bizonyossá vált számomra, hogy egy egyszerű, hétköznapi embert sokkszerűen ér, amit te itt leírtál!
Kérlek gondold át, írd újra,közben próbáld észrevenni, hogy a kijelentő módú "tj" nem azonos a felszólító módú "ts"-sel! Továbbá egy kérdőmondat végére nem felkiáltójel kell, hanem kérdőjel!
Nyugodtan lehet mondani a magyarban a "csuk-csük" végződést, csak éppen tudni kell, hogy hol alkalmazható! 
Bocs! |
|
|